Baranya megye veszélyeztetettsége


A megye területe: 4.429 km2, lakós száma 391 455 fő, lakósűrűsége 89 fő/km2 - országosan a legalacsonyabb. A jellegzetesen aprófalvas megyében 301 település található, melyből 14 város. A megye székhelye Pécs MJ város.

Földmozgás

Baranya megye földrajzi elhelyezkedésénél fogva nem fokozottan földrengés veszélyes terület.
A Duna jobb partját végigkísérő lösz-magaspartok veszélyt jelentő mozgásai közismertek. A szakasz hossza 15 km-re tehető, felszíne dél felé dől, átlagos magassága kb. 40 méter. Dunaszekcső településen a közelmúltban lezajlott felszínmozgások jelentkeztek (szakadások és pusztuló löszfalak) és majd minden esetben lakó- és közterületet veszélyeztetnek.

Időjárás

Az évi átlag hőmérséklet az országos átlag feletti, és egyre jellemzőbb a hőhullámok kialakulása is. Télen – a településszerkezet adottsága miatt - az aprófalvak, zsáktelepülések bekötőútjai járhatatlanná válnak, melyek a települések elszigetelődését jelentik. A veszélyt tovább fokozhatja a villamos távvezetékek szakadása a rárakódott csapadék súlya miatt.

Vízkár

A lehetséges károk súlyosságát tekintve a Duna és a Dráva folyók árvizei jelentik Baranyában az elsőrendű veszélyt. A Duna áradása esetén a mélyebben fekvő települések kerülhetnek víz alá - leggyakrabban a Mohács sziget, Bár, Dunaszekcső. A Duna által veszélyeztetett lakosság létszáma mintegy 24.000 fő.
A Dráva folyó sebessége nagyobb a Dunához képest, így a magas vízállás levonulása is előbb befejeződik, viszont sok csatorna, patak torkollik a folyóba, ahol vízvisszafolyással és a csatornákban vízszintemelkedéssel számolhatunk. A Dráva által veszélyeztetett lakosság létszáma mintegy 13.000 fő. A megyében a belvízvédelmi öblözetek jelentős mértékben átfedésben vannak az ártéri öblözetekkel.

Baranya jellemzően dombvidéki terület, ahol a helyi vízkárok által mintegy 60 település veszélyeztetett, kb. 900 km2–nyi területen. A rendkívüli csapadékok hatására lezúduló víz intenzív hordalék lemosódást, iszapáradatot indít meg a települések felé, eltömítve a kiépített vízelvezető rendszereket, utakat-, hidakat-, átereszeket tesz tönkre, és elönti a település mélyen fekvő részein található lakóépületeket.
A dombvidéki mederhálózat mentén kiépített számos víztározó késlelteti az árvízi lefolyást ugyan, de elhanyagolt állapotban fokozhatják is a károkat azáltal, hogy töltésszakadás után a völgyre zúduló víztömeg elönti az alvizi településeket.
Felszín alatti vízkészletek tekintetében megyénk kedvező adottságokkal rendelkezik, amely az ivóvíz ellátás több mint 80 %-át adja, viszont ezek jelentős része sérülékeny a felszíni szennyezés szempontjából.

Tűz

Az erdők tűzvédelmi szempontú besorolását illetően a kismértékben veszélyeztetett megyék közé tartozik, de előfordulnak nagyobb erdő és bozóttüzek - különösen a Mecsek- és a Villányi hegység déli kitettségű erdőiben.

Járvány

Az aprófalvas település szerkezet adottságai miatt a járványok terjedése jobban kontrolálható, nagyobb veszélyt jelentenek a városok, főként a megyeszékhely. A megyében jelentős az állattartás, ezért a nagy létszámú telepek kitettebbek egy pandémiás jelenségnek.

Ipari veszély

A légszennyezés fő forrásai a pécsi hőerőmű, a beremendi cementgyártás, valamint a közlekedés. Ködös, szélcsendes időjárási viszonyok között a pécsi gépjármű forgalom okozhat levegőminőségi határérték túllépést.

A veszélyes anyagok mennyisége alapján 3 pedig felső-, 6 alsó küszöbértékű és 14 küszöbérték alatti veszélyes ipari üzemet tartunk nyilván.

A közúti anyagszállításnál veszélyesek az útcsomópontok, valamint a megye dombos, szerpentines útvonalai. A megyében nincs nemzetközi tranzit határátkelőhely, de ez nem zárja ki a veszélyes anyagok szállítását és esetleges balesetek bekövetkezését. Közúti szállítás esetén az M6-60-as autópálya mellett leggyakrabban használt útvonal a két völgyhíddal rendelkező 6-os számú főközlekedési út, ami végighalad az egész megyén.

A vasútvonalon rendszeres a veszélyes anyagok szállítása, és ezért veszélyhelyzet kialakulhat a töltés-, rakodás során műszaki meghibásodás-, vagy az előírások megsértése miatt.

A Dunán jelentős belföldi és nemzetközi szállításokat bonyolítanak le. Mohácson működik folyami határkikötő, ahol veszélyes árunak számító anyagok rendszeres be- és kiléptetése történik. A Dráva folyón jelentős személy- és áruszállítással nem számolunk.

A megye sérülékeny altalaj szerkezete miatt nincs lehetőség szabályszerű veszélyes hulladék deponálására, elhelyezésére, a megyehatáron fekvő Bátaapátinál viszont kutatások folynak a paksi atomerőmű radioaktív hulladékainak elhelyezési lehetőségeiről.

Nukleáris baleset hatásaival alapvetően a paksi atomerőmű esetleges rendellenes üzemelése során bekövetkező radioaktív anyagok kiszabadulása miatt kell számolni. Az egészségügy klinikáin üzemelő izotópos besugárzók csekélyebb veszélyt jelentenek.

A megye területe fölött húzódó nemzetközi légifolyosón a napi járatszám átlagosan 300-350 repülőgép. A pogányi reptér forgalmának növekedésével elsősorban a személyszállító gépek baleseteiből származható veszéllyel számolhatunk.

Kritikus infrastruktúra

A Kritikus Infrastruktúra-elemzésből megállapítható, hogy az elektromos áram szolgáltatási szektor a legkritikusabb elem a „modern” társadalom számára. A szektorok szolgáltatói a piacgazdaság diktálta feltételek miatt törekednek a fogyasztók zökkenőmentes ellátására, az előforduló üzemzavarok kiküszöbölésére.

A veszélyeztető hatások kockázatainak értékelése után Baranya megye valamennyi települése I.-III. kategóriájú katasztrófavédelmi osztályba tartozik;

Települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása

Térkép települések katasztrófavédelmi osztályairól