Hírek


Készüljünk fel a fűtési szezonban jelentkező veszélyforrásokra!
2014. október 01. 13:44
A fűtési szezon előtt kellő figyelmet kell fordítani a tüzelő- és fűtőberendezések felülvizsgálatára, majd a fűtési szezonban ügyelni kell azok biztonságos üzemeltetésére. A következő tájékoztatóban összefoglaltuk a különböző típusú fűtőberendezésekre vonatkozó legfontosabb szabályokat és tudnivalókat.

 

Általános tudnivalók

Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni. A kifogástalan műszaki állapotot felülvizsgálatról készült, szakember által kiállított, hibát, hiányosságot nem tartalmazó irattal lehet igazolni.

A tüzelő-, fűtőberendezéshez csak a gyártó által ajánlott tüzelőanyagot szabad használni.

A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, hogy az ne jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt.

Üzemelő fűtőberendezésbe körültekintően kell nyúlni, mivel a magas hőmérséklet, illetve a nyílt láng égési sérüléseket okozhat.

A tűz- és robbanásveszélyes anyag, valamint az éghető folyadék a központi fűtőberendezés vezetékétől és fűtőtestétől 1 méter távolságon belül nem helyezhető el.

A tüzelőberendezés füstcsöve legyen fémbilinccsel a falhoz rögzítve, ne tudjon szétcsúszni, kiesni a helyéről.

A tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezés használatakor győződjön meg arról, hogy a szellőzés megfelelő, így megelőzhető a szén-monoxid-mérgezés.

Beüzemelést, javítást bízzuk szakemberre!

Szilárd tüzelőanyaggal üzemelő berendezések

A szilárd tüzelőanyag-üzemelésű tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal szabad begyújtani és üzemeltetni.

Éghető padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé olyan fémből készült parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghető padozatra, és az a tüzelőberendezés környezetében elhelyezett éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen.

Szilárd tüzelőanyaggal üzemelő berendezés ajtaját állandóan tartsuk csukott állapotban. A berendezés tisztítását csak lehűlt állapotában végezzük.

Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba, illetőleg a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni. Forró hamut tilos üríteni épületben vagy annak közvetlen közelében, illetve ahol az tüzet okozhat.

Folyékony tüzelőanyaggal üzemelő berendezések

Ellenőriztessük rendszeresen szakemberrel a tűzveszélyes folyadékkal (olajjal) üzemelő fűtőkészüléket. Ne a berendezés közelében tároljuk a fűtőanyagot. Fűtőanyagot csak a kihűlt állapotú fűtőberendezésbe szabad tölteni.

A tartalék folyékony tüzelőanyagot megfelelően lezárva és jól szellőztetett helyiségben kell tárolni, lehetőleg a házon kívül.

Gázüzemű fűtőberendezések

A gázüzemű fűtőberendezések üzemképes, biztonságos állapotban tartása a tulajdonos, üzemeltető felelőssége, aki köteles gondoskodni arról, hogy a berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálatát, javítását, tisztítását és szükség szerinti cseréjét szakemberrel elvégeztesse.

Rendszeresen (minden évben, lehetőleg a fűtési szezon megkezdése előtt) ellenőriztessük gázkészülékeink állapotát!

A gázzal üzemelő tűzhelyet, PB palackos hősugárzót ne használjon lakásfűtés céljára.

Villamos fűtőberendezések

Villamos hősugárzó használatakor ne terhelje túl a hálózatot, közelébe éghető anyagot nem szabad helyezni. Ne használjon villamos berendezést, ahol az vízzel érintkezhet.

Villamos fűtőberendezést soha ne takarjunk le, ne tegyük közel bútorainkhoz, éghető anyagból készült tárgyainkhoz.

Villamos fűtőberendezést ne csatlakoztassunk hosszabbítóhoz!

Égéstermék elvezetők (kémények) ellenőrzésével, tisztításával és műszaki felülvizsgálatával kapcsolatos tudnivalók

A kémények megfelelő karbantartása, és időszakos felülvizsgálata mindenkinek érdeke. A családi ház tüzek időnként a nem megfelelő műszaki állapotú kémények miatt következnek be, továbbá az ellenőrzések, tisztítások elvégzése egyes esetekben megelőzheti a szénmonoxid mérgezéseket és biztosíthatja energiatakarékos, kevésbé környezetszennyező tüzelést.

Olyan égéstermék-elvezető berendezés (kémény) nem használható, amelynek falába B-F tűzvédelmi osztályba tartozó épületszerkezet (pl. faanyag) van beépítve, amelynek műszaki állapota nem megfelelő, amelynél a jogszabály szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el.

Tüzelőberendezés csak olyan égéstermék-elvezető berendezéshez (kéményhez) és összekötő elemhez (füstcsőhöz) csatlakoztatható, amely arra megfelelő minősítéssel rendelkezik.

Az égéstermék-elvezetők (kémények) ellenőrzési, szükség szerinti tisztításának, műszaki felülvizsgálatának legfontosabb szabályai:

  • a szilárd- és olaj tüzelőanyagokkal üzemeltetett tüzelőberendezéseket kiszolgáló égéstermék-elvezetőket (kéményeket) évente 2 alkalommal,
  • a gáztüzelő-berendezéseket kiszolgáló égéstermék-elvezetőket (kéményeket) évente 1 alkalommal,
  • a tartalék kéményeket évente 1 alkalommal

kell ellenőrizni és szükség szerint tisztíttatni.

A kéményseprő a sormunka keretében, az ellenőrzés és szükség szerinti tisztítás alkalmával, 4 évenként elvégzi a égéstermék-elvezető (kémény) kötelező műszaki felülvizsgálatát.

Ha az égéstermék-elvezető (kémény) járatában és tartozékainál az égéstermék lerakódás mértéke ezt indokolja, akkor a kéményseprő gyakoribb ellenőrzést és tisztítást állapíthat meg.

Az olyan égéstermék elvezetőt (kéményt) is, amely a tartalék fűtés célját szolgálja (tartalék kémény), és üzemképes állapotban van, de nincs rácsatlakoztatva tüzelőberendezés, évente egy alkalommal ellenőrizni kell és szükség szerint a tisztítását is el kell végezni az üzemképes állapot fenntartása végett.

A tulajdonos a közszolgáltató részére írásban bejelentést tehet arról, hogy ingatlana időlegesen használt ingatlan. Ezen ingatlanok esetében az ellenőrzést, szükség szerinti tisztítást és felülvizsgálatot 4 évente kell elvégeztetni.

Nem kell ellenőriztetni, felülvizsgáltatni, tisztíttatni a használaton kívüli égéstermék-elvezetőt (kéményt), viszont ebben az esetben az összes nyílását (bekötő és tisztító nyílásait) be kell falazni, vagy nem éghető anyaggal tömören, hézagmentesen lezárva kell tartani.

Továbbá nem kell felülvizsgáltatni az épített cserépkályha, kandalló, kemence csak bontással oldható összekötő elemét és annak bekötő nyílását.

Fontos megjegyezni, hogy helyszíni műszaki vizsgálatot kell kérni a kéményseprőtől:

a) égéstermék-elvezető (kémény) használatba vételét megelőzően

  • újonnan épített vagy szerelt, felújított, átalakított égéstermék-elvezető (kémény) esetében,
  • használaton kívül helyezett vagy tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető esetében, vagy
  • tüzelőanyag váltás, tüzelőberendezés csere esetében, valamint

b) meglévő égéstermék-elvezető bontása, funkciójának megváltoztatása, használaton kívül helyezése vagy az égéstermék-elvezetőt érintő átalakítás, felújítás végrehajtását megelőzően.

A kéményseprő közszolgáltató a kötelező műszaki vizsgálatok eredményéről készített nyilatkozatát a megrendeléstől számított 15 munkanapon belül köteles átadnia a megrendelőnek. Lakóhelyiségek vagy állandó tartózkodási célt szolgáló helyiségek - kivéve az időlegesen használt ingatlanok - fűtési célt szolgáló tüzelőberendezés cseréje esetén, fűtési szezonban (október 15. és április 15. között), a közszolgáltató a helyszíni vizsgálatot megrendelést követő 2 munkanapon belül elvégzi és a nyilatkozatot legkésőbb a vizsgálatot követő munkanapon kiadja.

A kéményseprő közszolgáltató köteles

A közszolgáltató az időszakos ellenőrzés és a szükség szerinti tisztítás időpontjáról legalább 8 nappal korábban értesíti az ingatlan használóját. Amennyiben ez nem megfelelő, úgy második időpontot jelöl meg a közszolgáltató, és tájékoztatja az ingatlan használóját, tulajdonosát a közszolgáltatás ellátásának ismételt meghiúsulása esetén annak napjától számított 30 napon belüli igénybevételének kötelezettségéről. Ennek elmulasztása esetén a közszolgáltató a tűzvédelmi hatóságot értesíti.

Az időlegesen használt ingatlanok esetében az ellenőrzés esedékességéről az adott év első negyedévében az ingatlan tulajdonosát írásban tájékoztatja.

Az ellenőrzések elmulasztásáról a közszolgáltató értesíti a tűzvédelmi hatóságot.

Az ingatlantulajdonos és ingatlanhasználó köteles

A kéményseprői közszolgáltatást igénybe venni, ha olyan tüzelőberendezést üzemeltet, amelyhez égéstermék-elvezető (kémény) csatlakozik, vagy tartalék égéstermék-elvezetőt tart fenn.

A kéményseprő munkájának ellátását lehetővé tenni és ehhez a szükséges feltételeket biztosítani.

A közszolgáltatásért járó díjat megfizetni.

A műszaki vizsgálatot a fenti esetekben megrendelni.

Amennyiben a közszolgáltató a karbantartás során élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetését észleli, úgy az üzemeltetést azonnal befejezni, és haladéktalanul intézkedni a szabálytalanság megszüntetésére.

Ha a feltárt hiba, hiányosság, szabálytalanság az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésével nem jár, úgy a szabálytalanságot legkésőbb a következő ellenőrzés időpontjáig megszüntetni.

Azok az állampolgárok, akik a közszolgáltató időszakos ellenőrzését és az égéstermék-elvezetők (kémények) szükség szerinti tisztítását nem teszik lehetővé, bírságra számíthatnak. A bírság mértéke 5 000 – 30 000 forintig terjedhet.

Az ingatlantulajdonos és ingatlanhasználó joga

Amennyiben a kéményseprővel (közszolgáltatóval) kapcsolatban panasz merül fel, az ingatlan tulajdonosa vagy használója, mielőtt a katasztrófavédelemhez bejelentést tesz, köteles igazolható módon a kéményseprő közszolgáltatóhoz, vagy az ellátásért felelős önkormányzathoz fordulni.

Egy kis odafigyeléssel megelőzhetőek a tragédiák, készüljünk fel a fűtési szezonban jelentkező veszélyforrásokra!