A fentiek alapján a katasztrófavédelmi rádióháló jobb kihasználtságát érhetjük el, ha az emberi beszéd mellett olyan adatokat is továbbítunk a rendszeren, amelyek pl.: a beszélő helyzetét adják meg vagy a beszélő környezetéről (szélsebesség, hőmérséklet, levegő összetétele) ad információt a hallgató számára.
Fontos, hogy az adatok folyamatosan frissüljenek és a hallgató számára továbbiakban is feldolgozhatóak legyenek.
Mindezen feltételeknek eleget tesz az a fejlesztés, amelyet az RSOE Baranya Megyei Tagszervezetének csoportja dolgozott ki, igazgatóságunk hathatós támogatásával.

A rendszer 2 jól elkülöníthető elemből épül fel egy fizikailag megfogható, műszaki megoldásból, illetve a számítógépen futó programokból.

A történeti hűség kedvéért el kell mondani, hogy ezek az alkalmazások igen elterjedtek a rádióamatőrök körében, hiszen ők voltak azok, akik mindezt a saját berendezéseikre kifejlesztették.
A mi rendszerünk annyiban tér el a rádióamatőrök által kifejlesztettől, hogy a saját URH berendezéseinkhez, illetve döntés-előkészítő programunkhoz alakítottuk át.
A műszaki megoldás lényege, hogy egy olyan csatolófelületet (modemet) hoztunk létre, amely az általunk használt rádiók (esetünkben Motorola GM300) és számítógépek között teremt kapcsolatot.
Pontosabban fogalmazva a számítógép hangkártyája és a rádió beszédváltója között jön létre kapcsolat. Ezen összeköttetésen keresztül tudjuk vezérelni a számítógépről a rádiót, illetve fordítva is igaz, hogy a rádióról érkező jeleket tudjuk lefordítani a számítógép nyelvére.

A számítógépen futó program az információt a hangfrekvenciás sávra „ülteti rá”, amely a modemen és az URH rádión keresztül kerül továbbításra az ellenállomás felé. A vétel során az eljárás lényege, hogy a számítógép hangkártyájáról érkező jeleket a program folyamatosan analizálja, amely során a hangspektrumból választja ki az átvinni kívánt információt.

Igazgatóságunk a VFCS gépjárműben lévő rádióra és az ügyeleten működő rádióra telepítette a modemet. Ezzel a VFCS és a munkáját koordináló ügyelet közötti kapcsolatot kibővítettük egy adat-összeköttetéssel.
Lehetőség nyílt arra, hogy az ügyeleten futó ArcView térképeinken folyamatosan figyelemmel kísérhetjük a gépjármű helyzetét, valamint a beavatkozás során mért környezeti változókat. A mért értékek olyan mértékben frissíthetők, amennyiben a beavatkozás ezt megkívánja.
Az adatátvitel lehetővé teszi fájlok küldését is, mód van arra, hogy az ALOHA által generált terjedési lábnyomot is átküldjük. Az ügyeleten látható információk széles körben szinkronizálhatók mindazzal, amit a VFCS a helyszínen lát és tapasztal a mérőberendezéseik segítségével.

Az alábbi ábrán a 2006. november 8-án Drávaszabolcson tartott nemzetközi gyakorlatunkon feltételezett helyzet látható a VFCS mérései alapján.

A gyakorlat feltételezése szerint egy ammóniát szállító kamion közúti balesetet szenvedett Drávaszabolcs belterületén. A lakosságot veszélyeztető helyzet következtében a polgármester összehívta a települési polgári védelmi parancsnokságot. A parancsnokság részére a VFCS a fenti megoldással küldött adatokat, amelyek birtokában a döntéshozók gyorsan tájékozódhattak a kialakult helyzetről.

A küldött információ a mérés helyét tartalmazta (EOV koordináta), valamint a mért ammónia-koncentráció értékét ppm-ben. Ezen adatokat az ArcView térinformatikai program térképére helyeztem. A program rendelkezik egy terjedést modellező kiegészítéssel, amely a mért adatokból képes meghatározni a környezet koncentrációját.
A terjedés meghatározása egyben a veszélyhelyzetben érintett lakosság meghatározását is jelentette. A polgármester azonnal elrendelte az érintettek értesítését, riasztását.

Az URH adatátvitel segítségével időveszteség nélkül, az elsődleges beavatkozással egy időben riasztottuk az érintett lakosságot.

Az átvitt információk elektronikus formában állnak rendelkezésre, amely a további feldolgozhatóságot segíti. Amennyiben a VFCS szolgáltatja az adatokat a lakosságvédelmi intézkedések meghozatalához, olyan helyzeti koordináták és mért adatok birtokába kerülhet a döntéshozó, amelyek folyamatosan frissülnek és a percre pontos helyzetet mutatják.
A fentiek alapján a bevetésben részt vevő gépjármű helyzetének állandó követése, valamint a felderítés során mért adatok gyorsan és pontosan a rendelkezésre állnak.

Az alternatív veszélyhelyzeti adatkommunikációs megoldás a térinformatikai alkalmazásunkkal összekapcsolva, olyan hatékony eszközzé válhat, amely a bevetésen részt vevők és a döntés-előkészítők munkáját is nagyban megkönnyíti.

Sárközi Gábor
tűzoltó főhadnagy
híradó főelőadó