Tájékoztatók, ismertetők


  1. Tájékoztató - Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján indult elvi vízjogi engedélyezési eljárásról
  2. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
  3. Tájékoztató - A 2018. január 1. napját követően indult, mezőgazdasági célú öntözéshez kapcsolódó vízjogi engedélyezési eljárásokról
  4. Kiegészítés az adategyeztetésre vonatkozó tájékoztatóhoz – az üzemi fogyasztói adategyeztető űrlap online kitöltésének részletes bemutatása, valamint a kapcsolódó kitöltési útmutató
  5. TÁJÉKOZTATÓ A VÍZJOGI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐK SZÁMÁRA A 2018. JANUÁR 1. ÉS 2018. JÚNIUS 30. KÖZÖTT KÖTELEZŐEN TELJESÍTENDŐ ADATEGYEZTETÉSRŐL
  6. Kiegészítés az adategyeztetésre vonatkozó tájékoztatóhoz – a vízhasználói adategyeztető űrlap online kitöltésének részletes bemutatása, valamint a kapcsolódó kitöltési útmutató
  7. TÁJÉKOZTATÓ AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI TÖRVÉNY HATÁLYBA LÉPÉSÉVEL A 2018. JANUÁR 1-JÉTŐL ELEKTRONIKUSAN INDÍTHATÓ VÍZÜGYI IGAZGATÁSI ÉS HATÓSÁGI KÉRELMEKRŐL
  8. TÁJÉKOZTATÓ A VÍZJOGI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐK SZÁMÁRA A VÍZKÉSZLETJÁRULÉK BEVALLÁS TELJESÍTÉSÉRŐL
  9. Tájékoztató - Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján indult vízjogi létesítési engedélyezési eljárásról
  10. Tájékoztató - Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján indult vízjogi megszüntetési engedélyezési eljáráskról
  11. Tájékoztató - Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján indult vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásokról
  12. TÁJÉKOZTATÓ A VÍZKÉSZLETJÁRULÉK BEVALLÁS TECHNIKAI VÁLTOZÁSAIRÓL
  13. Tájékoztató a vízjogi engedéllyel rendelkezők számára a vízkészletjárulék bevallás teljesítéséről
  14. Tájékoztató az elektronikus ügyintézési törvény hatályba lépésével a 2018. január 1-jétől elektronikusan indítható vízügyi igazgatási és hatósági kérelmekről
  15. Kiegészítés az adategyeztetésre vonatkozó tájékoztatóhoz – a vízhasználói adategyeztető űrlap online kitöltésének részletes bemutatása, valamint a kapcsolódó kitöltési útmutató
  16. Tájékoztató a vízjogi engedéllyel rendelkezők számára a 2018. január 1. és 2018. június 30. között kötelezően teljesítendő adategyeztetésről
  17. Kiegészítés az adategyeztetésre vonatkozó tájékoztatóhoz – az üzemi fogyasztói adategyeztető űrlap online kitöltésének részletes bemutatása, valamint a kapcsolódó kitöltési útmutató
  18. A VIZEK-projekt bemutatása
  19. VIZEK-projekt tájékoztató brosúra - 1
  20. VIZEK-projekt tájékoztató brosúra - 2
  21. Tájékoztató a vízgazdálkodási törvény 2018. december 21. napjától hatályos módosulását megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról
  22. Bejelentő adatlap a rendkívüli öntözési célú vízhasználathoz


A rendkívüli öntözési célú vízhasználat szabályai

A mezőgazdaságot egyre gyakrabban és mind huzamosabb időn át sújtó aszály miatt egy április 30-án hatályba lépett kormányrendelet bevezette a rendkívüli öntözési célú vízhasználat jogintézményét. Ez az érintett gazdálkodók számára kötött paraméterek mellett egy hónapra rendkívüli vízhasználatot biztosít.

A rendkívüli öntözési célú vízhasználatra a tartósan vízhiányos időszakban van lehetőség, a vizet közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással lehet kinyerni, hektáronként legfeljebb 1200 köbmétert. Az ilyen módon öntözött terület nagysága nem haladhatja meg a száz hektárt, megszakítás nélkül maximum egy hónapon át tarthat ez.
 
A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz írásban, az elektronikus ügyintézés szabályai szerint kell bejelenteni. Amennyiben tehát az ügyfél nem természetes személy, vagy természetes személy, de jogi képviselő útján intézi ügyét, beadványát kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a hatósághoz. A természetes személyek papír alapon is megtehetik a rendkívüli öntözési célú vízhasználatra vonatkozó bejelentésüket.

Ide kattintva letölthető a bejelentő adatlap.


Változnak a vízkészletjárulékkal kapcsolatos szabályok

A hatékony víz-árpolitika kialakítása érdekében belügyminiszteri rendelet módosította a még 1999-ben kiadott, a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszteri rendeletet. A módosítás eredményeképpen a 2017-re vonatkozó vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség jelentősen megváltozott.

A hatályos szabályozást azért kellett módosítani, hogy érvényesüljön az Európai Unió Víz Keretirányelvének 9. cikkében foglalt költségmegtérülési elv. Ez előírja, hogy a vízhasználóknak részt kell vennie a felmerülő költségek viselésében.

A jogszabály változása miatt a katasztrófavédelem vízügyi hatósági hatáskörében eljárva köteles felülvizsgálni a vízkészletjárulék fizetésével érintett vízjogi engedélyeket és az új szabályozásnak megfelelően hivatalból módosítania kell azokat. Annak érdekében, hogy a vízkészletjárulék fizetésére kötelezett ügyfelek kellő időben kézhez kapják a határozatokat és felkészüljenek annak jövő évben esedékes végrehajtására, ütemterv készül, amely alapján ez év végéig országosan mintegy tizenötezer határozatot vizsgálnak felül.

A jogszabály-módosítás alapján a vízkészletjárulékkal kapcsolatos előírások több helyen is változnak. Így például a gazdálkodóknak az öntözési, rizstermelési és halgazdálkodási vízhasználatért vízkészletjárulékot (a felszíni vagy felszín alatti víz használatának az árát), továbbá a víz kivételének és továbbításának költsége után vízszolgáltatási díjat kell fizetni. Megváltoztak azok a speciális szorzószámok, amelyek az alapjárulékot a vízhasználat és a vízkészlet jellegétől, valamint az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függően módosítják. A vízgazdálkodási törvény október elsejétől hatályos előírásai szerint a vízhasználónak nem kell vízkészletjárulékot fizetnie az öntözési célú vízhasználat esetében évi ötvenezer, halgazdálkodás és rizstermelés esetében évi százötvenezer köbmétert meg nem haladó vízmennyiség után. A jogszabály új vízhasználati kategóriaként bevezeti az ökológiai vízhasználatot, vagyis amikor a vizet a természeti rendszerek fennmaradásához, megóvásához veszik igénybe. A hőellátási célú vízhasználat helyett a megújuló energia célú vízhasználat fogalma jelenik meg, ami nem más, mint „a felszíni vagy felszín alatti vízkészletnek kizárólag a hőenergiáját hasznosító vízhasználat a vízkészlet hőmérsékletétől függetlenül, továbbá a biomassza kizárólag hőhasznosításhoz kapcsolódó vízhasználata”. Egyebek mellett változnak a tartósan vízhiányos időszak alatt történő vízhasználat járulékfizetési szabályai is: az ilyen időszakokban a vízkivételekhez kapcsolódó vízkészletjárulék összegét a vízhasználó kérésére húsz százalékkal csökkenteni kell. Ehhez a vízhasználónak kérelmet kell benyújtania az illetékes hatósághoz a vízhiányos időszak kezdetét megelőző tizennégy napon belül. A tartósan vízhiányos időszak várható kezdetéről és végéről – a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével – a vízgazdálkodásért felelős miniszter közleményt tesz közzé a Hivatalos Értesítőben. A kedvezmény feltétele, hogy a vízhasználó a kivett víz mennyiségét oly módon vezesse, hogy abból meg lehessen állapítani, mennyi volt az, amit a vízhiányos időszakban vett ki.

A legfontosabb változásokról részletes tájékoztató elérhető a BM OKF és az igazgatóságok honlapjain. További információt a vízügyi hatáskörrel rendelkező fővárosi és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok ügyfélfogadási időben biztosítanak.

__________________________________________________________________________________________

Bírság helyett fennmaradási engedélyt kaphatnak az engedély nélküli fúrt kutak

Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXI. törvény hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi.

Az engedélyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország területén a vízkivételt biztosító vízilétesítmények vonatkozásában a jogkövető magatartás erősödjön, továbbá a vízgazdálkodási célok és a vizek jó állapotának megőrzése megvalósuljon. Ennek
megfelelően ismertté váljon a vízhasználatok pontos mennyisége és biztosított legyen a vízkészlet igénybevétele után a járulék megfizetése, illetve a hatósági felügyelet.

Letölthető dokumentum:

A témában kiadott bővebb információkkal szolgáló tájékoztató kiadvány ide kattintva érhető el, és tölthető le.


Kapcsolódó jogszabályok:

  • A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
  • Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
  • A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
  • A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet
  • A vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendel

A fenti jogszabályok aktuális állapotát az alábbi linkre kattintva elérheti:

http://www.njt.hu/