Tájékoztatók, ismertetők


  1. Tájékoztató - Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján indult elvi vízjogi engedélyezési eljárásról
  2. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
  3. Tájékoztató - A 2018. január 1. napját követően indult, mezőgazdasági célú öntözéshez kapcsolódó vízjogi engedélyezési eljárásokról
  4. Tájékoztató - A 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogifennmaradási engedélyezési eljárásáról
  5. Kiegészítés az adategyeztetésre vonatkozó tájékoztatóhoz – az üzemi fogyasztói adategyeztető űrlap online kitöltésének részletes bemutatása, valamint a kapcsolódó kitöltési útmutató
  6. TÁJÉKOZTATÓ A VÍZJOGI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐK SZÁMÁRA A 2018. JANUÁR 1. ÉS 2018. JÚNIUS 30. KÖZÖTT KÖTELEZŐEN TELJESÍTENDŐ ADATEGYEZTETÉSRŐL
  7. Kiegészítés az adategyeztetésre vonatkozó tájékoztatóhoz – a vízhasználói adategyeztető űrlap online kitöltésének részletes bemutatása, valamint a kapcsolódó kitöltési útmutató
  8. TÁJÉKOZTATÓ AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI TÖRVÉNY HATÁLYBA LÉPÉSÉVEL A 2018. JANUÁR 1-JÉTŐL ELEKTRONIKUSAN INDÍTHATÓ VÍZÜGYI IGAZGATÁSI ÉS HATÓSÁGI KÉRELMEKRŐL
  9. TÁJÉKOZTATÓ A VÍZJOGI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐK SZÁMÁRA A VÍZKÉSZLETJÁRULÉK BEVALLÁS TELJESÍTÉSÉRŐL
  10. Tájékoztató - Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján indult vízjogi létesítési engedélyezési eljárásról
  11. Tájékoztató - Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján indult vízjogi megszüntetési engedélyezési eljáráskról
  12. Tájékoztató - Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján indult vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásokról
  13. TÁJÉKOZTATÓ A VÍZKÉSZLETJÁRULÉK BEVALLÁS TECHNIKAI VÁLTOZÁSAIRÓL


Változnak a vízkészletjárulékkal kapcsolatos szabályok

A hatékony víz-árpolitika kialakítása érdekében belügyminiszteri rendelet módosította a még 1999-ben kiadott, a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszteri rendeletet. A módosítás eredményeképpen a 2017-re vonatkozó vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség jelentősen megváltozott.

A hatályos szabályozást azért kellett módosítani, hogy érvényesüljön az Európai Unió Víz Keretirányelvének 9. cikkében foglalt költségmegtérülési elv. Ez előírja, hogy a vízhasználóknak részt kell vennie a felmerülő költségek viselésében.

A jogszabály változása miatt a katasztrófavédelem vízügyi hatósági hatáskörében eljárva köteles felülvizsgálni a vízkészletjárulék fizetésével érintett vízjogi engedélyeket és az új szabályozásnak megfelelően hivatalból módosítania kell azokat. Annak érdekében, hogy a vízkészletjárulék fizetésére kötelezett ügyfelek kellő időben kézhez kapják a határozatokat és felkészüljenek annak jövő évben esedékes végrehajtására, ütemterv készül, amely alapján ez év végéig országosan mintegy tizenötezer határozatot vizsgálnak felül.

A jogszabály-módosítás alapján a vízkészletjárulékkal kapcsolatos előírások több helyen is változnak. Így például a gazdálkodóknak az öntözési, rizstermelési és halgazdálkodási vízhasználatért vízkészletjárulékot (a felszíni vagy felszín alatti víz használatának az árát), továbbá a víz kivételének és továbbításának költsége után vízszolgáltatási díjat kell fizetni. Megváltoztak azok a speciális szorzószámok, amelyek az alapjárulékot a vízhasználat és a vízkészlet jellegétől, valamint az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függően módosítják. A vízgazdálkodási törvény október elsejétől hatályos előírásai szerint a vízhasználónak nem kell vízkészletjárulékot fizetnie az öntözési célú vízhasználat esetében évi ötvenezer, halgazdálkodás és rizstermelés esetében évi százötvenezer köbmétert meg nem haladó vízmennyiség után. A jogszabály új vízhasználati kategóriaként bevezeti az ökológiai vízhasználatot, vagyis amikor a vizet a természeti rendszerek fennmaradásához, megóvásához veszik igénybe. A hőellátási célú vízhasználat helyett a megújuló energia célú vízhasználat fogalma jelenik meg, ami nem más, mint „a felszíni vagy felszín alatti vízkészletnek kizárólag a hőenergiáját hasznosító vízhasználat a vízkészlet hőmérsékletétől függetlenül, továbbá a biomassza kizárólag hőhasznosításhoz kapcsolódó vízhasználata”. Egyebek mellett változnak a tartósan vízhiányos időszak alatt történő vízhasználat járulékfizetési szabályai is: az ilyen időszakokban a vízkivételekhez kapcsolódó vízkészletjárulék összegét a vízhasználó kérésére húsz százalékkal csökkenteni kell. Ehhez a vízhasználónak kérelmet kell benyújtania az illetékes hatósághoz a vízhiányos időszak kezdetét megelőző tizennégy napon belül. A tartósan vízhiányos időszak várható kezdetéről és végéről – a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével – a vízgazdálkodásért felelős miniszter közleményt tesz közzé a Hivatalos Értesítőben. A kedvezmény feltétele, hogy a vízhasználó a kivett víz mennyiségét oly módon vezesse, hogy abból meg lehessen állapítani, mennyi volt az, amit a vízhiányos időszakban vett ki.

A legfontosabb változásokról részletes tájékoztató elérhető a BM OKF és az igazgatóságok honlapjain. További információt a vízügyi hatáskörrel rendelkező fővárosi és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok ügyfélfogadási időben biztosítanak.

__________________________________________________________________________________________

Bírság helyett fennmaradási engedélyt kaphatnak az engedély nélkül fúrt kutak

Egy jogszabály-módosításnak köszönhetően szankciók alkalmazása nélkül fennmaradási engedélyt kaphatnak a 2016. június 4. előtt engedély nélkül fúrt vagy a nem azok szerint üzemelő kutak Magyarország területén. A változtatás célja, hogy az eddig illegálisan működő vízkiviteli eszközök „kifehéredjenek” és a vízfogyasztók jogkövető módon járjanak el.

A fennmaradási engedélyt 2018. december 31-ig lehet kérelmezni a megfelelő vízgazdálkodási hatáskörrel rendelkező hatóságok valamelyikénél. A jegyzőtől akkor, ha a kút háztartási igényeket elégít ki és legfeljebb évi 500 köbméter vizet szolgáltat talajvízből vagy vízparti vízből. Kitétel az is, hogy a kút ne érintsen vízbázisvédelmi területet. Ettől eltérő esetben a fővárosi vagy a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz kell benyújtani a kérelmet, amelyhez csatolni kell a működő, megépített kút pontos tervdokumentációit is.

Amennyiben a kút megkapja a fennmaradási engedélyt és 2016. június 4-e előtt fúrták, a tulajdonosát nem bírságolják meg. A kút létesítésének időpontját szükség esetén bizonyítani kell, ha ugyanis a megadott dátum után létesítették, akkor a fennmaradási engedélyt az eljáró hatóság kiadja, ugyanakkor bírságot is kiszab. Más esetben – ha például a hatóság nem engedélyezi a kút fennmaradását – a kút elbontására, megszüntetésére kötelezik a kérelmezőt.


Letölthető dokumentumok:

A témában kiadott bővebb információkkal szolgáló tájékoztató kiadvány ide kattintva érhető el, és tölthető le.


Kapcsolódó jogszabályok:

  • A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
  • Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
  • A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
  • A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet
  • A vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendel

A fenti jogszabályok aktuális állapotát az alábbi linkre kattintva elérheti:

http://www.njt.hu/