Védelmi igazgatás


Az alaptörvényben megfogalmazott biztonsági célok elérése összefogott irányítást igényel az államigazgatás területi és helyi szintjein. A védelmi igazgatás a védekezésben érintett szervek, szervezetek, szolgáltatók tevékenységét rendeleti-, határozati úton koordinálja.

A katasztrófavédelem nemzeti ügy, a védekezés megszervezése és irányítása is állami feladat. Minden állampolgárnak joga megismerni a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, az irányadó védekezési szabályokat és joga és kötelezettsége a katasztrófavédelemben közreműködni.

A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különböző védekezési rendszerek működésének összehangolásával, a katasztrófavédelemben részt vevők bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani, akik biztosítják az állampolgárok tájékoztatásához szükséges információkat az életet, testi épséget, az anyagi javakat és a környezetet veszélyeztető hatásokról.

A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény hatályba lépése a védelmi igazgatás helyi szintjén is jelentős változásokat eredményezett: 2013. január 1-jétől a helyi védelmi bizottságok illetékességi területe a járásokhoz, illetve a fővárosi kerületekhez igazodik. A helyi védelmi bizottság elnöke a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetője.

Természeti eredetű veszélyek lehetnek az árvizek, belvizek, a földrengések, földcsuszamlások. A meteorológiai eredetű veszélyek a viharok, aszály, rendkívüli hőség, vagy hideg, stb. Civilizációs veszélyek a tűzesetek, nukleáris vagy veszélyes anyagokhoz kötődő balesetek, járványok, biológiai veszélyek, stb.

Mindezen feladatok irányítása megyei szinten a megyei védelmi bizottság, míg járási szinten a helyi védelmi bizottságok feladata.


 

Kapcsolódó információk:

 Dokumentumok: