Tarló- és növényi hulladék égetésének szabályai
. .
Az őszi, rendszerint a kertekben, erdőkben kialakuló szabadtéri tüzek megelőzésére a katasztrófavédelem kiemelt figyelmet fordít. A statisztikák szerint az elszáradt növényzetben, avarban keletkező, lakott területeket és emberéletet egyaránt veszélyeztető tüzek többsége emberi mulasztásra vezethető vissza.
Az őszi hónapokban keletkező tüzek mögött jellemzően a kertekben és ingatlanok területén végzett gondatlan égetés áll. A katasztrófavédelem a társszervek – erdészeti igazgatóságok, földhivatalok, rendőrség, önkormányzatok, nemzeti parkok, természetvédelmi felügyelőségek, és mezőőrök – bevonásával nemcsak hatósági ellenőrzésekkel, hanem lakosságtájékoztatási eszközökkel is tesz a tűzesetek visszaszorításáért.
A csapadékos időjárás mellett a katasztrófavédelem fokozott hatósági jelenlétének is köszönhető, hogy idén augusztusban és szeptemberben országosan 83 százalékkal kevesebb szabadtéri tűz volt, mint tavaly. Baranya megyében is jelentősen csökkent az erdő, és vegetációtüzek száma 2013-hoz képest. Míg az előző év augusztustól szeptemberig tartó időszakában 65 esetben, addig 2014 hasonló időszákában mindössze 19 alkalommal volt szükség tűzoltói beavatkozásra szabadtéri tűz miatt.
A javuló tendencia a lakosságtájékoztató, figyelemfelhívó kampányoknak, valamint a tűzvédelmi hatósági ellenőrzéseknek tudható be, amelyeket éppen ezért a jövőben is folytat majd a katasztrófavédelem.
A kerti zöldhulladék és avar égetése a hatályos jogszabályi előírások értelmében alapvetően tilos, csak ott van rá lehetőség, ahol ezt az önkormányzat helyi rendeletben szabályozta, és abban meghatározta az égetés feltételeit. Az égetés megkezdése előtt fontos tájékozódni az önkormányzati szabályozásról és arról, hogy mely napokon és milyen időpontokban lehet zöldhulladékot égetni.
Tüzet csak felügyelettel, oltóanyag jelenléte mellett szabad gyújtani és mindaddig felügyelet alatt kell tartani, ameddig nincs eloltva.
Az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékok égetésének tűzvédelmi szabályai
Az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység. A tervezett égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával korábban be kell jelenteni az elsőfokú tűzvédelmi hatóságnak. A bejelentést az alábbi űrlapon lehet megtenni:
A tarlót vagy az érintett területet az égetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani.
A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani.
A tarlóégetést 30 hektárnál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni, - A tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott (lapátok, parázscsapók, vízzel teli háti permetező), megfelelő létszámú, a tűzjelzés szabályaira is kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni.
Az égetés helyszínén tűzjelzésre alkalmas eszközt (mobil telefon kell készenlétben tartani).
Az égetés helyszínén legalább egy traktort ekével ellátva a helyszínen készenlétben kell tartani.
A tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.
Erős szélben TILOS tarló – vagy növényi hulladékot égetni!
Ha az égetés közben erős szél támad a tüzet azonnal el kell oltani.
FONTOS, hogy a tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
Amennyiben a tűz ellenőrizetlenné, válik, vagy bárki tüzet észlel haladéktalanul köteles tűzjelzést adni a 105-ös telefonszámon.