Duna-Dráva konferencia: Erdőtüzek megelőzése és felszámolása
2015. november 12. 09:08
Hagyományteremtő céllal, gyakorlattal egybekötött nemzetközi tudományos konferenciát szervezett a Pécsi Tudományegyetem és a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2015. október 15-16. között. A konferencia első napját gyakorlati bemutatók, és kulturális programok színesítették. A rendezvény második napján, pénteken kezdődött a lényegi szakmai munka – húsz szekcióban, több mint százötven előadó részvételével, akik az árvízvédelemhez kapcsolódó tudományágakban tartottak interdiszciplináris előadásokat. A következő hetekben minden nap beszámolunk az egyes szekciókban tartott előadásokról, és a szakmai munka eredményességéről. A tizennegyedik szekció az "Erdőtüzek megelőzése, valamint erdőterületen keletkezett tűzesetek felszámolása" címet viselte. A szekció vezetője Karsa Róbert tűzoltó ezredes, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgató-helyettese volt.
Debreceni Péter, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság főerdő felügyelője „Fejlesztési lehetőségek az erdőtűz-megelőzési tervek aktualizálása és publikálása terén – FIRELIFE Erdőtűz-megelőzési projektről” szóló előadásában ismertette az Integrált Erdőtűz Védelem szintjeit, eszközeit, hátterét. Bemutatta az elmúlt évek erdőtüzekre vonatkozó statisztikai adatokat, kitért az erdőtűzvédelmi tervekre, valamint ismertette az interaktív erdészeti térképet. Az előadás második felében a FIRELIFE Erdőtűz-megelőzési projekt tartalmát mutatta be az előadó, amelynek keretében beszélt a képzésekről és a térinformatikai fejlesztésekről is.
Fülep Zoltán tűzoltó ezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tűzoltósági Főosztály főosztályvezetője a „Nagykiterjedésű erdőtüzek tűzoltás vezetésének sajátosságai a 2012. évi Bugaci erdőtűz példáján bemutatva” címmel tartott előadást. Az előző előadáshoz csatlakozva tájékoztatást adott arról, hogy tűzoltás vezetőknek az erdőtüzek tűzoltás-taktikájának gyakorlati továbbképzését tervezi a főigazgatóság 2016. év első felében. A főosztályvezető előadásában kronológiai sorrendben ismertette a bugaci tűzeset alakulását. Előadásában kitért a tűzoltás taktikát befolyásoló tényezőkre, az érintett terület kiterjedésére, az oltási módokra és az oltóanyag utánpótlásának megszervezésére. Előadásában kiemelte az időben elhúzódó beavatkozásokat biztosító logisztika fontosságát is.
Babud Jenő tűzoltó ezredes a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kiskunhalai Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője a „Hosszantartó, nagykiterjedésű erdőtüzek tűzoltási tapasztalatai a Kiskunságban” címmel tartott prezentációt. Előadásában a kiskunság területén keletkezett erdőtüzek (fenyő, borókás) oltását és az irányítást nehezítő körülményeket vázolta fel. Kitért a megközelítés, valamint a felderítés nehézségeire. Taglalta a GPS koordináták alapján való tájékozódás és irányítás lehetőségeit. Kiemelte a kommunikáció nehézségeit befolyásoló tényezőket, valamint speciális tűzoltó járművek alkalmazását a nehezen járható terepviszonyokhoz alkalmazkodva. Végezetül kitért a MINI PAJZS rendszer alkalmazásának lehetőségeire a jövőre vonatkozóan, az erdőtérképekre vonatkoztatva.
Jambrik Rudolf tűzoltó ezredes, főtanácsos a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dél-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezető „Légi tűzoltás gyakorlati tapasztalatai” című előadásában erdőtüzek, valamint árvízi események útján mutatta a légi mentés feladatait. Ismertette az 1999-ben Kemencén 12 fő kimentésével járó beavatkozást, a Győrújfalu töltésének korlátozott látási viszonyok mellett történő megerősítését. Légi tűzoltás Magyarországon a Magyar Honvédség, illetve a Forgószárny Kft. helikoptereivel valósítható meg. Ismertette a Forgószárny Kft. által kifejlesztett belső tartályos helikopter (MI-2) technológiai hatékonyságát. Az előadó elmondta, a belső tartály révén az oltóanyag célba juttatása veszteségmentes, a gyors tartályfeltöltésnek köszönhetően 12-15/óra felszállásra képes, gazdaságos az üzemanyag felhasználása, valamint az eszköz bevethetősége a nap 24 órájában lehetséges.
Handbauer Péter tűzoltó ezredes, tanácsos a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dél-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség tűzoltósági felügyelője az „Erdőtüzek légi tűzoltása” című előadását egy (1998. évi eseménnyel kapcsolatos) mottóval kezdte. A folytatásban az erdőtűzoltás lehetséges módozatait (kézi szerszámok, tűzoltó járművek, légi járművek) ismertette tűzvonal-intenzitás függvényében. Az előadásának további részében a hazai légi tűzoltás gyakorlatáról, illetve légi tűzoltás előnyeiről és hátrányairól adott tájékoztatást.
Hallai Zsolt tűzoltó alezredes, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltósági főfelügyelője az „Erdőtűzoltásra történő felkészülés Csongrád megyében” címmel tartott prezentációt. Előadásában ismertette a megyére jellemző faállományt, illetve a tűzoltás taktikát befolyásoló egyéb jellemzőket pl: tanyák, olaj,- gázkutak, stb. A gyors, hatékony erdőtűz oltás elősegítésére egy térinformatikai adatbázis kidolgozását kezdeményezték a Dél-alföldi Erdészeti Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék bevonásával. Az igazgatóság szempontrendszert állított össze az erdős területekre vezető utak kategorizálásához. A helyszínen beazaonosították az erdei utakat, pontosították a lakott tanyaépületeket, és a vízszerzési helyeket is. A kész térinformatikai adatbázist a műveletirányító ügyeleten helyezték el, segítve ezáltal a tűzoltó járművek irányításához használt (DÖMI) rendszert. Az adatgyűjtést kiterjesztették a megye teljes területére, mely várhatóan három-négy év múlva fejeződik be. A térinformatikai fejlesztéseken túl folyamatos helyszíni gyakorlatok keretében (keresés EOV, valamint erdőtagok alapján, tűzoltási feladatok végrehajtása koordináták alapján, stb.) fejlesztik a tűzoltók felkészültségét.
Gyapjas János tűzoltó ezredes, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese a „Térinformatikai döntéstámogatás erdőtüzeknél / Erdőtűz megelőzési tapasztalatok, fejlesztési javaslatok” témában tartott prezentációt. Az igazgatóság szakmai és informatikai szakterületének együttműködésével fejlesztett térinformatikai rendszert bővítették egy erdőtűz oltási döntéstámogató felülettel. A rendszer valós időben, egyszerre mutatja a tűzoltásban résztvevő járművek adatait (földrajzi helyzet, sebesség, haladás iránya, stb.). Emellett a tűzoltás szempontjából releváns jellemzőket, (erdőtagok számozása, nyiladékok, jellemző fafajok, terület tagoltsága, erdei nyiladékok, oltóvíz nyerési lehetőségek, stb.), a veszélyeztetettséget (tanyák, állattartó telepek, stb.) is. A rendszerben folyamatosan rögzíthetők és megjeleníthetők a változó feltételek, a helyzet alakulása is (pl. tűz által érintett terület, járhatatlanná vált utak, stb.). Az előadó a fejlesztés gyakorlati alkalmazási lehetőségeit ismertette. Az előadás második fele összegezte 1993-tól a nagykiterjedésű, hosszantartó erdőtüzek Bács-Kiskun megyei tapasztalatait, és kiemelte a téma, a veszélyeztetettség jelentőségét a klímaváltozással összefüggésben. A felszólalás a tapasztalatok alapján egy újfajta megközelítés, csoportosítás alapján javaslatokat fogalmazott meg az erdőtüzek megelőzésére vonatkozóan, kiemelten a keletkezés, terjedés megakadályozását, a beavatkozás feltételeinek biztosítását, az előírásrendszer optimalizálást célozva. A javaslatok érintették a körzeti erdőtervezést, a tűzpászták kialakítását, az oltóvíz biztosítását, a megközelítési utakat, az erdőtűzvédelmi terveket, az erdőtűz oltáshoz szükséges erőket/eszközöket az erdőgazdálkodó oldaláról, illetve a tűzgyújtási tilalomra, a fokozott tűzveszély időszakára vonatkozó szabályokat.
