Hogyan előzzük meg a kéménytüzet, avagy jó tanácsok a fatüzeléshez

A szilárd tüzelés, elsősorban a fatüzelés eredményeként a tökéletlen égésből eredően elégetlen gázok (szén-monoxid, fagáz) távoznak a füsttel, továbbá korom, kátrány, szurok keletkezik, ami a kémény belső falazatára, sok esetben az összekötőelemben (füstcsőben), vagy akár már a  tüzelőberendezésben  is  lerakódhat.  Ezek  az  éghető  lerakódások  megfelelő  hőmérsékletet elérve meggyulladhatnak.

A kéménytűz

A kéményégetés az a folyamat, amikor mesterségesen a kéményseprő gyújtja be a lerakódást, majd a teljes kiégést követően kitisztítja a kémény járatát. Ez esetben teljesen biztonságos a „kéménytűz”,  mivel  folyamatos  az  ellenőrzés.  Ez  egy  tisztítási  technológia,  aminek  a szükségességét és biztonságos elvégezhetőségét a kéményseprő dönti el. Sok esetben órákig tarthat  egy  ilyen  beavatkozás,  tehát  célszerű  azt  megelőzni.  A  beavatkozást  mindig  bízza kéményseprőre!

Az éghető lerakódások spontán, önmaguktól való begyulladása és kiégése: Abban  az  esetben,  ha  kéményseprő  által  rendszeresen  ellenőrzött  és  tisztított  kéménynél következik  be  a  spontán  kiégés,  nagy  valószínűséggel  semmilyen  probléma  nem  lesz.  A kiégést  követően  meg  kell  rendelni  egy  kéményseprést  és  műszaki  vizsgálatot,  majd  ha  a vizsgálat  nemtalál  a  biztonságos  üzemeltetést  veszélyeztető  elváltozást,  a  további használatnak nincs akadálya. Fontos megjegyezni azonban, hogy a kéménytűz nem használ a kéménynek,  a  hirtelen  hősokk,  a  szokásosnál  nagyobb  hőtágulás  a  kémény  állagromlását felgyorsíthatja, célszerű tehát megelőzni a spontán kéménykiégést.

Ha  a  kéményseprő  által  nem  ellenőrzött,  nem  tisztított  (esetleg  üzembe  helyezés  előtti kötelező műszaki vizsgálat nélküli) kéménynél következik be a spontán kiégés, vagy a nem szakember végzi a  kiégetést, előfordulhat, hogy a kéménytűzből épülettűz lesz.

Ha kéménytüzet észlel, akkor a helyes magatartás, hogy a kémény járatába az égést tápláló levegő  útját  el kell zárni.  Ez  történhet  a  tüzelőberendezéseken  az  égési  levegő  bevezető nyílások  lezárásával, a  hamu-,  tűztér és  tisztító  nyílások,  ajtók  lezárásával,  és  a  kémény tisztító-, ellenőrző nyílásainak, ajtajainak és egyéb légbevezetőinek lezárásával. Ezen felül a kéménypillér  környezetében  található  éghető  anyagok  hűtéséről  gondoskodni  kell  (pl.: parketta, lambéria).

Mindezeknél  sokkal  fontosabb  a  kéménytűz  keletkezésének  a  megelőzése,  amihez  „csak” néhány szabályt kell betartani.

Kéménytűz megelőzése, jó tanácsok a fatüzeléshez

1.Kizárólag  kéményseprő  által  megvizsgált  tüzelőberendezés–kémény  együttest szabad üzemeltetni.

2. A  tüzelőberendezés  paramétereinek  megfelelően  kiválasztott,  méretezett  kémény használatbavétele.

3. Megfelelő  égési  levegő  biztosítása  a  tüzelőberendezés  helyiségébe.  A  szilárd- tüzelés, ezen belül a fatüzelés igényli fajlagosan a legtöbb égési levegőt. Ezt a kéménynek kell biztosítania  (kivéve  egyes  ventilátoros  megoldásokat),  aminek  mértékét,  módját  hő- és áramlástechnikai  méretezéssel  kell  meghatározni.  Amennyiben  ez  nincs  megfelelően megoldva, (pl. fokozott légzárású nyílászárók lettek beépítve, utólagos nyílászáró - tömítés készült, szagelszívók kivezetése a lakásból, egyéb szellőztető ventilátorok beépítése, stb.) a kevés levegő miatt nő a koromképződés, nő az elégetlen gázok okozta veszteség, és nő a kátrány, szurok lecsapódás mértéke. Lényeges, hogy közös légtérben ne üzemeltessünk egyidejűleg  nyílt  égésterű  gáztüzelő-berendezést  (kéményes  vízmelegítő,  kombikazán, konvektor) szilárd tüzelésű berendezéssel, mivel  ezek égéstermékét  a nagyobb huzattal rendelkező fa, vagy széntüzelésű tüzelőberendezés kéménye visszaszívja a lakótérbe.

4. A  szilárd-tüzelésű  tüzelőberendezésekben  kizárólag  a  gyártó  által  előírt  tüzelőanyagot szabad  eltüzelni,  háztartási  hulladékot  nem.  Amennyiben  háztartási  hulladékok  is elégetésre kerülnek, úgy a tüzelőberendez és idő előtti tönkremenetelét is előidézhetjük, a szén-monoxid mellett egyéb igen mérgező gázok, gőzök, savhatások is keletkezhetnek, továbbá növekedhet a kéményjáratban (füstcsőben, de akár a tüzelőberendezésben is) a lerakódás,  ami  kéménytüzet,  valamint a  rendszer  idő  előtti  tönkremenetelét  és  a biztonságos működés feltételeinek romlását eredményezi.

5. Kizárólag kezeletlen (festék, lakk, pác, ragasztóanyag stb. mentes), légszáraz keményfát használjunk  tüzelésre.    Légszáraz  a  fa,  ha  20%  alatti  a  nedvességtartalma,  amit  úgy érhetünk el, hogy a tüzelésre szánt fát hasítva, fedett szellős helyen tároljuk 1,5 –2 évig. A  hasíték  mérete  ne  legyen  nagyobb  a  10×10×10  cm-es  méretnél,  hossza  pedig  a tüzelőberendezés  tűzterének  méreteihez  igazodjon,  illetve  a  gyártó  által   megadott mérethez.

6. A  nedves  fa  eltüzelésekor  a  kémény  járatában  a  nagymértékű  vízgőz  kondenzációja,  a kátránnyal, szurokkal együtt lecsapódva a falazaton átszivárog, a lakószobákban barna, sárga bűzös foltosodást okoz.

7. A  tüzelőberendezéseket  nem  szabad  túlterhelni,  egyszerre  sok  fát  rátenni.  Ennek eredményeként   nő   az   elégetlen   gázok   mennyisége,   nő   a   korom-,   kátrány-, szurokképződés, lerakódás a füstjáratokban a kéményben.

8. A 3. pont szerinti megfelelő levegő ellátás esetén fontos, hogy két helyen kapjon levegőt a tűztér, egyrészt a rostélyon keresztül kell biztosítani az égéshez szükséges levegő 80%-át ( elsődleges), míg a tűztérben a tűzifarakat felett közvetlenül a szükséges levegő 20%-át (másodlagos) kell bevezetni. A másodlagos levegő a fából a hő hatására felszabaduló fagáz és egyéb éghető gázok elégéséhez szükséges. A fatüzelésnél lényeges, hogy a teljes kiégés   ideje   alatt   a   szükséges   levegőmennyiség   bevezetésre   kerüljön   a tüzelőberendezésbe, nem szabad az égést lefojtani, mert így fokozzuk a kormosodást, a kátrány,   szurok   lerakódást,   ami   kéménytüzet   eredményezhet.   Az   optimális üzemeltetéshez  szükség  lehet  bizonyos  szerkezetekre  (pl:  melléklevegős  csappantyú, puffer  tartály  stb.),  de  ezekről  minden  esetben  a  helyszín  ismeretében  szakember igénybevétele mellett kell dönteni.

Ha mindezeket betartjuk, akkor elkerülhetők a kéménytűzből, kátrány-és szurok lerakódásból eredő épületkárok, kellemetlenségek, balesetek, mérgezések!