Kirándulók figyelmébe

A tavaszi és a nyári időszakban gyakran találkozhatunk a szabadban méhekkel és a darazsakkal. A hőség miatt pedig fokozottan jelennek meg a rovarok ott ahol vizet is találnak. A rovarokat vonzzák a szabadon hagyott ételek, cukros folyadékok, ezért a szabadban mindig csomagoljuk vagy zárjuk el a magunkkal vitt élelmiszereket. Ha valaki tudja magáról vagy hozzátartozójáról, hogy allergiás valamelyik rovarméregre, mindig hordja magával elsősegélykészletét, amelyben adrenalin tartalmú autoinjekció van. A kálcium pezsgőtabletta, antihisztamin és szteroid tartalmú tabletták is segítenek enyhébb esetben.

• Ne öltözzünk élénk színű ruhákba, ne használjunk édes illatú kozmetikumokat és szappant, ha a szabadba megyünk!
• Az ételt és a szemetet fedjük le!
• Tartózkodjunk a rovarok hessegetésétől, megfogásától!
• Kerüljük a rovarok fészkét!
• Kísérjük figyelemmel a tűzgyújtásra vonatkozó korlátozásokat, és azokat tartsuk be!

Szabadtéri égetéssel kapcsolatos tudnivalók

Az erdőgazdálkodók a parkerdők területén turisztikai célból tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos tűzrakó helyet kötelesek kialakítani. A kijelölt tűzrakó helyet az erdőgazdálkodó kötelessége karbantartani, illetve az erdőtűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtéséről gondoskodni. A kialakított tűzrakó helyen az alábbi szabályok betartásával bárki jogosult tüzet rakni:

- a tűz meggyújtása előtt a tűzrakó hely környékét meg kell tisztítani a levelektől, faágaktól azért, hogy a tűz ne terjedhessen át az erdőre;

- nem szabad felügyelet nélkül hagyni az égő tüzet, a még ki nem hűlt parazsat, hamut;

- fel kell készülni a tűz eloltására, ha feltámadna a szél, gondoskodni kell arról, hogy készenlétben legyen a tűz oltására alkalmas anyag, eszköz (pl. víz, homok, lapát),

- a tüzelés befejezését követően a tüzet gondosan el kell oltani, meg kell győződni arról, hogy elaludt, távozás előtt lehetőleg földet kell szórni a hamura.

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében tilos a növényzet, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett, vagy kerti hulladék szabadtéri égetése, kivéve, ha azt külön jogszabály – pl. növény egészségügyi okból hatósági engedély beszerzése mellett – megengedi. Avar és kerti hulladék égetését csak az adott település önkormányzata engedélyezheti rendeletében, de égetni ebben az esetben is csak a rendeletben meghatározott helyen, napokon és módon szabad. Külterületi ingatlanok esetében, amennyiben az égetést jogszabály megengedi, előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal (irányított égetés). Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett.

A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet tartalmazza. A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének. A felügyelet nélkül hagyott tűz könnyen továbbterjedhet és életveszélyt jelentő, vagy súlyos kárt okozó tüzek forrásává válhat.

A szabadtéri tűz kockázata jelentősen függ az időjárási viszonyoktól, a száraz és szeles időjárás elősegíti a tűz kialakulását, továbbterjedését. Erdőtűz-veszélyes időszakban országos szinten a vidékfejlesztési miniszter, területi szinten az erdészeti hatóság tűzgyújtási tilalmat rendelhet el, mely esetén az érintett területen akkor is tilos a tűzgyújtás – beleértve a kijelölt tűzrakóhelyeket is –, ha azt egyébként más jogszabály megengedi.

A jogszabályi tilalom ellenére, illetve jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység miatt az önkormányzat, a környezetvédelmi hatóság és a tűzvédelmi hatóság bírságot szabhat ki.